Anyósom jött látogatóba, és hozott egy bőröndnyi fűszert, port meg kész pasztákat, amiket ugye én nem igazán ismerek. Azt sem tudom mi a fenét csináljak velük. De nem baj, itt lesz egy hónapig, majd csak kiderül, hogy a sokminden mire való. 

Az első, amivel egy hét alatt végeztünk, annyira finom volt, az a zrir nevű paszta. Tunéziában sok krémes állagú "étel" van...ez nem igazán jó kifejezés rá, de a desszert sem, mert azért annak sem mondanám...maradjunk a különlegességnél. Van olyan, amit porból kell kikeverni olajjal és cukorral, van, amit több órán keresztül kell főzni és végül pudingszerűség lesz belőle. És van olyan, amit eleve krémes állagúra készítenek, és így tárolnak hetekig.

A zrírt kifejezetten akkor szokták készíteni, amikor a családban baba születik. Ezzel kínálják a vendégeket, és a férjem szerint a vendégek is visznek ajándékba az újdonsült anyukának, mert nagyon jó élettani hatása van és a tej kiválasztást is serkenti. Ráadásul sokáig eláll. Eléggé tömény, így nem nagy tálakban kínálják, csak kis pálinkás poharakban, szépen feldíszítve. 

Négy összetevőből áll: törökmogyoró, szezámmag, méz és vaj. A lelke a dolognak pedig abban rejlik, hogy a magokat a lehető legkrémesebbre kell darálni, sőt, akkor a jó, ha egyáltalán nem darabos. El sem tudom képzelni, hogy Tunéziában a kisebb városokban vagy falvakban, ahol azért annyira nem jellemzőek az elektromos konyhai kütyük használata, ezt hogy vitelezik ki. Minden esetre akinek van jó minőségű és magas teljesítményű extraéles késű aprítója, annak gyerekjáték ezt a finomságot megcsinálni. 

Nálunk 3 hét múlva érkezik a kis trónörökös - akit a kislányom szerint megettem, azért van a hasamban, és ezt minden nap a szememre is veti - így pont aktuális volt készíteni egy adagot. De nekem nem lett olyan szép krémes állagú, mint amilyet anyósom hozott. Ettől függetlenül ez az adag is elfogyott pár nap alatt.

Hozzávalók:

Ha legközelebb megcsinálom, lemérem, hogy súlyra is meglegyenek a mennyiségek.

2 csésze tisztított törökmogyoró

2 csésze szezámmag

1/3 csésze vaj

minimum fél csésze méz

A mogyorót a sütőben vagy egy serpenyőben megpirítjuk, hogy illatos és ízes legyen. A vékony héját egy konyharuhába csomagolva dörzsöljük le, vagy ha már kihűlt, a kezünkkel is leszedhetjük. Pirítsuk meg a szezámmagot is aranybarnára.

Külön-külön daráljuk a mogyorót és a szezámmagot egy erős darálóval (kávédaráló a legjobb) addig, amíg viszonylag krémes, paszta szerű nem lesz az állaga. Lehetőleg pulzálva csináljuk és gyakran kevergessük közben, hogy ne égjen le a gép motorja és hogy minden magdarabot érjen a daráló kése.

A vajat és a mézet olvasszuk össze - ne forrjon fel!

Egy lábasban keverjük össze a mogyoró és a szezámmag pasztát az olvasztott vaj-méz keverékével, és kis lángon folyamatos kevergetés mellett főzzük krémesen homogénné. Ekkor adjuk hozzá a maradék vaj-méz kombót és főzzük tovább, amíg elkezd buborékozni. 

Még melegen tálaljuk ki kis poharakba, mert amint kihűl keményebb lesz. Fenyőmaggal vagy mandulával lehet dekorálni a tetejét.

Jó étvágyat!